zok a szülők, akik súlyos tanulási problémával küzdő gyereket nevelnek, gyakran érzik, hogy összecsapnak a hullámok a fejük fölött, és saját magukra egyáltalán nem marad idejük. Márpedig a diszlexiás, figyelemzavaros, hiperaktív gyerekeknek a szülői támogatás, fejlesztés életfontosságú, a kimerült, türelmetlen anya nem tudja megadni azt a segítséget, amire szükségük van. Gondoljunk arra a figyelmeztetésre, ami a repülés kezdetekor elhangzik a légi kísérők szájából „Vészhelyzetben a kisgyerekkel utazók először saját magukra erősítsék fel az oxigénmaszkot, hogy biztosan tudjanak segíteni gyermeküknek!”. Azaz a tanulási problémás gyerekek szülei - többnyire az anyákról van szó - tudatosan kell, hogy törődjenek saját magukkal, ha segíteni akarnak gyermekeiknek.

1. Tanulj meg segítséget kérni! Senki sem várja el tőled, hogy tökéletes anya legyél. A házastárs, a gyerek testvérei, a többi családtag, a tanárok nagyon sokat tudnak segíteni, ha konkrétan kérsz tanácsot, érzelmi, anyagi támogatást, vagy éppen helyettesítést a mindennapos feladatokban.

2. Ha naponta több órát kell töltened a gyerek fejlesztésével, leckéi segítésével, elkerülhetetlenül lemaradsz a háztartási munkában. Mivel a gyerek igényei előbbre valók, egy nagy levegővel vegyél búcsút a tökéletes háziasszony illúziójától! Határozd el, hogy nem ostorozod magadat a rendetlenségért!

3. A problémás gyerek nevelése különösen nagy stresszt jelent, amit nem fogsz tudni egészségesen elviselni, ha nem gondoskodsz rendszeres testedzésről. Egy fél óra kocogás energiával tölt fel, megjavítja a hangulatodat, csökkenti a napi stresszt, képes leszel úrrá lenni a gyerekeddel kapcsolatos félelmeiden, indulataidon, szorongásaidon.

4. Tanulj meg nemet mondani! A problémás gyereket nevelő szülő gyakran képtelen ellenállni a gyerek kívánságainak, holott egy figyelemhiányos gyereknek is meg kell tanulni, hogy az élet tele van korlátokkal.

5. Fontos, hogy szükség esetén legyen kéznél egy megbízható személy – rokon, barát, bébiszitter – aki vigyáz a gyerekre, ha el kell menned, vagy éppen szeretnél egy szabad délutánt.

6. A gyerekek pontosan érzékelik, ha szüleik aggódnak értük, szoronganak, vagy bizonytalanok, és ezt gyakran arra használják, hogy manipulálják őket. A probléma, amivel küzdötök, nem adhat felhatalmazást a gyereknek a szülők kihasználására, tiszteletlenségre, mások életének megnehezítésére. Ilyen helyzetekben segíthet az a gondolat, hogy a szülőnek az életre kell felkészíteni a gyereket, nem az adott pillanat kellemessé tétele a fő feladata.

7. Akármilyen nehézséggel küzd a gyermeked, az évek múlnak, a kisgyerekből kamasz lesz, megváltoznak az igényei, nem kezelheted úgy, mint korábban. Lehet, hogy még mindig nem olvas tökéletesen, de ettől függetlenül önérzetes lett, visszautasítja a babusgatást és a féltést.

8. Néha mindenkinél elszakad a cérna, neked sem kell rejtegetned az érzéseidet, ha dühös, csalódott, vagy kimerült vagy, a gyerekkel való foglalkozás során. Ilyenkor talán segít az a gondolat, hogy mindenkiben óriási öngyógyító potenciál van. Az agy, és a személyiség érése, és fejlődése, az egész életen át tart.

9. Legyenek olyan emberek a környezetedben, akiknek nyíltan beszélhetsz a gyerekkel kapcsolatos aggodalmaidról, érzelmeidről. Sokat segíthet a hasonló problémás gyerekeket nevelő szülők önsegítő közössége.

10. Ne veszítsd el, sőt ápold a humorérzékedet! Évek távlatában a ma megoldhatatlannak tűnő problémák többsége összezsugorodik, eltűnik, kiderül, hogy a tanulási siker, vagy ezek hiánya nem dönt el mindent az életben.