A kormányfő kiemelte: a gazdasági növekedéshez alacsonyabb kamatozású hitelek kellenek, akkor újra "meglódul a gazdaság motorja". Ebből már látunk "szép előéneket" a harmadik és a negyedik negyedévben, de az igazi belendülés az '24-ben várható - tette hozzá.

Elmondta: ugyanakkor minden más szempontot, az inflációt és a gazdasági növekedést is meghaladó általános szempont a munkahelyek ügye, az, hogy Magyarországon minden magyar dolgozhasson. Munkaalapú gazdaságra van szükség - hangsúlyozta, amelyben minden magyar, aki akar, dolgozhat. Hozzátette: ma 4 millió 800 ezer ember dolgozik, egymillióval több, mint 2010-ben.

Orbán Viktor azt mondta: az augusztus lesz az a hónap, ahol változás állhat be a reálbérek értékében, a béremelés ugyanis elérheti vagy meghaladhatja a várhatóan 16 százalék körüli inflációt.

Azért dolgozunk kíméletlenül, lefelé rángatva az inflációt és felfelé a béreket, hogy augusztus után a bérek utolérjék az áremelkedés ütemét - fogalmazott. "Kemény őszünk lesz" - jegyezte meg, hozzátéve: decemberre remélhetően a két érték közel lesz egymáshoz.

A miniszterelnök felidézte, hogy Magyarország történelmi hátrányban van, ha a bérekről van szó, 1990-ben ugyanis, "amikor a kommunistákat sikerült elzavarni" és felszámolni az állami gazdaságot, a fizetések alacsony szinten álltak.

Azt is mondta: 2010-től két évig a "romok eltakarítását" végezte a kormány, 2012-től azonban beállt a gazdaság stabil működése. Azóta nem volt olyan év, sőt negyedév sem, amikor az árak gyorsabban emelkedtek volna, mint a bérek. Reálbércsökkenés tízegynéhány éve nem volt - mutatott rá.

Az év első felében azonban ez következett be - folytatta. Ez "jelentősen megrángatta a családok költségvetését", és nehéz helyzetet idézett elő. Az év első fele nagyon nehéz volt, ezért fontos, hogy a második félév korrigálja az elsőt - mondta.

A fizetésemelés mértékéről futballhasonlattal élve azt mondta: "még, még, még, ennyi nem elég!" Ugyanakkor a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megállapodniuk - a kormány csak segíti ezt a tárgyalást -, és annak nem helyesen megválasztott üteme ugyanis munkanélküliséget okozhat - hangsúlyozta.

A kormányfő kijelentette: az elmúlt időszak áremelkedésének egy része magyarázható volt az energiaárak jelentős növekedésével vagy a brüsszeli szankciókkal. Hozzátette ugyanakkor: az elmúlt hónapokban az áremelkedéseknek volt egy olyan része, amelyet nem látott indokoltnak, különösen a nemzetközi áruházláncoknál, multiknál. Sokkal magasabban tartották az árszintet, mint amit a tisztességes profit szempontja elfogadhatóvá tett volna - fogalmazott, hozzátéve: ezért nevezi őket árspekulánsoknak.

Ez ellen védekezni kell - emelte ki. "Itt fogakat, erőt, karmokat kellett a kormánynak mutatni" - mondta, hozzátéve: dühítő esetekkel álltak szemben.

Kijelentette: a versenyhivatal jelenléte emiatt a jövőben is folyamatos lesz a kereskedelemben, megmaradnak azok a lehetőségei, amelyekkel sikerült az inflációt megfékeznie.

Orbán Viktor a rezsicsökkentésről szólva emlékeztetett: az év első hét hónapjában a kormány odaadott a családoknak 1078 milliárd forintot rezsicsökkentés formájában. Minden magyar család 181 ezer forint támogatást kap minden hónapban a fizetésén felül, hiszen ennyivel magasabb lenne az energiaszámlája, ha nem lenne rezsicsökkentés.

A kormányfő azt mondta: Brüsszel sokallja a magyar rezsicsökkentést, szerintük a magyar családoknak többet kellene fizetniük és "ránk akarja ezt kényszeríteni".

Meglátása szerint a "brüsszelieknek" azért "szúrja a szemét" a magyar rendszer, mert európai összevetésben Magyarországon fizetik az emberek a legalacsonyabb áram- és gázárat, miközben szemben számos más uniós országgal, amelyek politikusai többet fizettetnek az energiáért a polgáraikkal, Magyarországnak nincsenek saját olaj- és gázmezői. Az emberek pedig számon kérik a politikusaiktól, hogy ha Magyarországon meg tudják oldani a rezsicsökkentést, akkor náluk miért nem. Erre pedig Brüsszel "megtámad bennünket", hogy a magyarok nem jól csinálják.

"Értem, hogy mi az ő problémájuk, de erre nem lehetünk tekintettel, meg kell védenünk Brüsszellel szemben a magyar rezsicsökkentést" - fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte: ahhoz, hogy értelmesen tudjanak beszélni az energia áráról és a rezsiköltségekről, először energiára van szükség. Ha nincs energia, megáll az ország, a gazdaság, és megállnak a családok - mondta.

Aláhúzta: az ellátás biztonsága minden más szempontot megelőz. Az energiaforrások beszerzéséért, a nemzetközi tárgyalásokért a külgazdasági miniszter a felelős, aki "ragyogóan oldotta meg eddig a dolgát" - jegyezte meg.

Kifejtette: az oroszokkal szembeni brüsszeli szankciók miatt Magyarországnak kivételt kellett kiharcolnia, amit még évekig fenn is kell tartani. Az ukránok "bemondták az unalmast", onnan gáz sokkal kisebb mennyiségben érkezik, és most azt mondják, 2024-ben egyáltalán nem fog.

Megjegyezte: eddig érkezett gáz az Északi Áramlat vezetéken keresztül is, de azt felrobbantották, megakadályozva, hogy Oroszországból nagy mennyiségben érkezzen energia Európába.

Miután továbbra is importból szerezzük be a gázt, más útvonalat kellett találni, ami délről jön - jelezte. Ez magyarázza azt a diplomáciai nagyüzemet az atlétikai világbajnokság apropóját kihasználva, amit az elmúlt napokban működtetettek.