A testületek a sorsolás módjáról szabadon határozhatnak.

A sorsolások - ahogy a bizottságok valamennyi ülése - nyilvánosak, így azokon a média munkatársai és a jelöltek, illetve a képviselőjelöltek is részt vehetnek.

Azért hétfő délután 4 óra után kezdődnek a sorsolások, mert ez a határideje annak, hogy a polgármester- és képviselőjelöltek leadják az íveken gyűjtött, őket támogató aláírásokat. Akinek sikerül addig a korábban meghatározott számú érvényes ajánlást összegyűjtenie, hivatalos jelöltté válik, és felkerülhet a szavazólapra.

A választási eljárásról szóló törvény az esélyegyenlőség érvényesüléséhez írja elő a jelöltek sorsolását. A jogszabály azonban nem határozza meg a sorsolás módját és szabályait, így akár kalapból is kihúzhatják a jelöltek nevét.

Ha több jelölt neve azonos egy szavazólapon, a nevük után zárójelben fel kell tüntetni a születési évüket. Ennek azonban csak a független jelölteknél van jelentősége, hiszen a nem független jelöltek neve után a jelölőszervezetek neve szerepel.

A szavazólapokon a jelöltek neve mellett a jelölőszervezetek logóját is fel kell tüntetni egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen.

A főpolgármester-jelöltek sorrendjéről szintén hétfőn dönt sorsolással a Fővárosi Választási Bizottság.