A jogalkotók nem titkolt célja az volt, hogy a munkáltatók ne tudjanak kényszerkatásokkal szerződni ahelyett, hogy tényleges munkaviszonyban foglalkoztatnák őket. Összegyűjtöttük a legfontosabb jogszabály változásokat és megnézzük, kinek éri meg idén a kata.

A kisadózó vállalkozások tételes adója az egyik legnépszerűbb adózási forma Magyarországon. 2013-as bevezetése óta csaknem négyszázezren választották. Vonzereje abban rejlik, hogy a kisadózó havi fix összegű - 25, 50 vagy 75 ezer forintos – tételes adóval a vállalkozásból származó összes jövedelmét – az iparűzési adón kívül - leadózza.

Viszlát burkolt munkaviszony!

Már a kata bevezetése óta problémát jelentett, hogy sok cég ahelyett, hogy bejelentette volna a vállalkozóit, katásként szerződött velük, így újra és újra felmerült a kérdés, hogy valódi vállalkozásról van szó, vagy csak színlelt foglalkoztatásról.

Ennek érdekében több lépést tettek a jogalkotók. Egyrészt meghatároztak 7 pontot, amelyből 2 teljesülése esetén már nem tekinthető a megbízás alkalmazotti jogviszonynak. Illetve minden évben jelölni kellett a kata bevallásban, amennyiben a vállalkozó egy adóalanytól 1 millió forint felett szerzett bevételt az adott évben.

Mindezek ellenére rengeteg visszaélés történt, ami költségvetés kiesést eredményezett, ezért volt szükség a szabályok további szigorítására.

Új szabályok 2021-től – hogyan érinti ez a katásokat?

Az éves szinten 3 millió forintot meghaladó bevétel után a megbízónak – amennyiben belföldi adóalany - plusz 40 százalékos adót fizetnie. Ezt az adót tehát nem a katás vállalkozásnak kell fizetnie, hanem a számla befogadójának, amit havi szinten be is kell vallani, ami jelentős adminisztrációval jár.

Ha a számla befogadója külföldi adóalany, a 3 millió forintot meghaladó bevétel 71,42 százaléka után a kisadózónak kell bevallania és megfizetnie a plusz adót.

Belföldi kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel esetén - már az első forinttól - a számlát befogadó fizeti és vallja be a plusz 40%-os adót.

Külföldi kapcsolt adóalanytól származó bevételnél annak 71,42%-a után kell megfizetni - és jelenteni - a katásnak a 40%-os adót.

Változás még, hogy minden katás csak egy helyen lehet kisadózó, tehát a továbbiakban nincs mód arra, hogy valaki katás egyéni vállalkozóként és egy katás Bt. kültagjaként is tevékenykedik, mindenképp választani kell.

A szigorítások a fő- és a mellékállású katásokat egyaránt érint.

Ha az új szabályok mellett is megéri a kata adózás, érdemes olyan számlázó programot használni, mely segít a bevételek pontos nyomon követésében.

Milyen esetekben éri meg továbbra is a katát választani?

Elsősorban azoknak előnyös a kata, akik nagyrészt magánszemélyeknek számláznak, vagy olyan belföldi vállalkozásoknak, ahol a megbízásokból származó éves bevétel nem haladja meg a 3 millió forintot. Emellett nem számláznak kapcsolt vállalkozásoknak.

Milyen hatása lesz a szigorításoknak a katásokra nézve?

A jogszabály változásoknak köszönhetően sokan nem fognak katásokkal szerződést kötni, hiszen nem szeretnének 40%-os adót fizetni és bevallást készíteni. Így vagy egyáltalán nem fognak megbízást kapni, vagy a megbízó kötelezi őket arra, hogy más adózási módot válasszanak.

Ha már nem jó választás a kata, a kisadózó egyéni vállalkozóként áttérhet a tételes vagy átalányadós költségelszámolásra. Cégalapítás esetén választhatja a kivát vagy a társasági adót. A legjobb döntés meghozatalához érdemes könyvelővel, adótanácsadóval konzultálni.