Hírek
2013. Október 11. 21:27, péntek |
Belföld
Forrás: mno.hu
Devizahitelper: ismét vesztett az OTP

A Fővárosi Törvényszék az MNO megkeresésére közölte, hogy a felperes által az OTP Bank és társa ellen indított „jogalap nélküli gazdagodás visszafizetése” iránti perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság október 11-én ítéletet hirdetett.
A bíróság megállapította a kölcsönszerződés semmisségét, ugyanis a szerződéskötéskor hatályos törvények szerint „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza többek között azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást”. Az ítélet nem jogerős – tették hozzá. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetkezet elnöke portálunkkal közölte: a kormány „egyszerű helyzetben” van, hiszen korábban november 1-jéig adott határidőt a bankszövetségnek arra, hogy egy elfogadható devizahiteles-mentőcsomagra javaslatot tegyen. Barabás szerint már több jogerős ítélet is született – például Miskolcon és Pécsett is –, melyeket csak „át kell olvasni, a megoldás bennük van”. A hitelszövetkezet elnöke ezeket az ítéleteket precedensjellegűnek nevezte.
Júliusban a Kúria sem a banknak, sem a devizahiteles ügyfélnek nem adott igazat egy frankalapú kölcsönszerződés elbírálásakor. Az árfolyamrést költségként kellett volna feltüntetni, de a megállapodást a legfőbb bírói fórum érvényesnek tartja. Az OTP Bank azt válaszolta az Azénpénzem.hunak, hogy az írásos ítélet kézhezvételét követően dönt majd a fellebbezés részleteiről. Ez nagyjából hasonló probléma, mint amivel a napokban jogerősen pert nyert Léhmann György a Pécsi Ítélőtáblán.
Sorra nyerik a pereket a hitelkárosultak
Október 9-én újabb devizahiteles nyert pert bank ellen: az OTP és a Raiffeisen után az AXA-t is elkaszálták első fokon. Az MNO az ügyben Léhmann György ügyvédhez fordult – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – felvilágosításért. Léhmann elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket, így a mostanit is. Mint október 8-án megírtuk, Léhmann, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelet képviselve. „Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést – mondta a Somogyi Hírlapnak az ügyvéd a Pécsi Ítélőtábla határozatáról. – Igaz, hogy ez csak egy ítélet, de a bankot lépésre kényszeríti.”
Elvesztik a meccset a bankok „Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, amelynek következtében a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter részvételével. Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő. A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor. |
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 02. 07:51, szerda | Belföld
Száz mozdonyt szerez be a MÁV 2026 végéig, ebből harminc már megérkezett
Jövő év végéig összesen 100 korszerű mozdonnyal bővül a MÁV személyszállítási flottája, ebből már 30 megérkezett és közülük 24 forgalomba is állt
2025. Július 02. 07:49, szerda | Belföld
Júliustól hátrányos helyzetű családokat lehet támogatni a REpont automatákon keresztül
Júliustól a REpont automatáknál leadott palackok után járó visszaváltási díjat hátrányos helyzetű családok megsegítésére és gyermekek fejlesztésére lehet felajánlani
2025. Július 01. 08:00, kedd | Belföld
KÖZGYŰLÉS ELŐTTI BESZÁMOLÓ
A képviselőtestület elfogadta a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének 2024. évi beszámolóját.
2025. Július 01. 07:44, kedd | Belföld
Az államtitkár szerint ennyibe kerülne Magyarországnak az orosz energiaembargó
Az EU orosz energiára tervezett embargója akár 800 milliárd forinttal is megemelheti Magyarország energiakiadásait, ez az összeg nagyjából megegyezik a rezsicsökkentésre szánt költségvetési forrásokkal