Hírek
2021. Május 27. 08:38, csütörtök |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy új kutatás

Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt az univerzum jóval sűrűbb és forróbb volt, majd nagymértékben tágulni kezdett, ezt a folyamatot hívják ősrobbanásnak. Ez a gyors tágulás részecskéket, atomokat, csillagokat, galaxisokat és a ma ismert életet hozta létre, a részletek azonban máig ismeretlenek.
"Tanulmányoztuk a kvark-gluon plazma (QGP) nevű anyagot, amely az ősrobbanás első mikroszekundumában létezett. Eredményeink arról árulkodnak, hogyan formálódott a plazma az univerzum korai szakaszában" - mondta You Zhou, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének professzora.
A plazma, amely kvarkokból és gluonokból állt, az univerzum forró tágulásának hatására szétvált. A kvarkok darabjai ugyanis úgynevezett hadronokká álltak össze. Egy hadron három kvarkkal protont alkot, mely az atommagok része. "Ezek az atommagok a Földet, a minket és a körülöttünk lévő univerzumot alkotó építőelemek" - idézte Zhou-t az EurekAlert.com tudományos portál.
A QGP jelen volt az ősrobbanás első 0,000001 másodpercében, majd ezután a tágulás miatt eltűnt. A genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) segítségével a kutatók képesek voltak a történelemnek ezen első anyagát újra megalkotni és visszakövetni, mi történt vele.
Az ütköztető csaknem fénysebességgel ütközteti össze a plazma ionjait. Ennek segítségével láthatjuk, hogyan alakult a QGP az atomok magjává és az élet építőkövévé - fejtette ki You Zhou.
A hadronütköztető révén a kutatók egy algoritmust is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi egyidejűleg minden eddiginél több részecske együttes tágulásának elemzését.
Az eredmények szerint a QGP kezdetben folyékony állapotú volt, majd alakját folyamatosan változtatta.
A szakemberek hosszú időn át úgy vélték, hogy a plazma gáz formában létezett, az új eredmények szerint azonban a QGP folyékony halmazállapotú volt és a vízhez hasonló puha, sima textúrával rendelkezett.
"Az általunk szolgáltatott új információ az, hogy a plazma idővel megváltoztatta alakját, ami nagyon meglepő és minden ismert anyagtól eltérő" - mondta Zhou.
Bár ez kis részletnek tűnik, egy lépéssel közelebb enged az ősrobbanás rejtélyének megfejtéséhez és annak megértéséhez, hogyan formálódott az univerzum az első mikroszekundumban. Húsz évbe telt, mire rájöttünk, hogy a kvark-gluon plazma folyékony volt, mielőtt hadronokká és az élet építőkövévé alakult. Ezért az új ismeret a plazma örökké változó viselkedéséről hatalmas áttörés számunkra - tette hozzá a szakember.
A tudósok eredményeikről a Physics Letters B című tudományos lapban számoltak be.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Október 10. 07:33, péntek | Életmód
Nébih: drónos felderítést is bevetnek a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítására
2025. Október 10. 07:29, péntek | Életmód
Nobel-díj - Krasznahorkai László: nagyon büszke és boldog vagyok
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába - mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
2025. Október 09. 07:44, csütörtök | Életmód
Elhunyt Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya
Nyolcvannégy éves korában elhunyt Mezey György labdarúgó mesteredző, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya.
2025. Október 09. 07:36, csütörtök | Életmód
Október 23-án kerül a magyar mozikba Nemes Jeles László Árva című új mozfilmje
Október 23-tól vetítik a magyar mozik Nemes Jeles László Árva című új mozifilmjét, amely 1957-ben játszódik Budapesten és a rendező családtörténetét dolgozza fel.